Melyik hitelnél érvényesíthető a kedvezmény?
Ha lakás építésére, építtetésére, bővítésére vagy lakótelek, lakás tulajdonjogának a megvásárlására 1993. december 31-e után hitelintézettel lakáscélú felhasználásra, lakáscélú hitelszerződést kötött, akkor a hitel adósaként (adóstársaként) a szerződés alapján adókedvezmény igénybevételére jogosult 2012-2013-ban. Nem jogosít adókedvezményre a hitelintézettől felvett olyan személyi hitel, amelynél a hitelfelvétel indokaként a lakáscélú felhasználás került megjelölésre, mivel a kedvezmény csak a lakáscélú hitelszerződés alapján folyósított hitel törlesztésére tekintettel érvényesíthető. A munkáltató által nyújtott lakáscélú hitel törlesztése kedvezményre nem jogosít. Nem jogosít kedvezményre az a törlesztés sem, amelyet a munkáltatójától a hitelintézetnél fennálló lakáscélú hitelének a részben vagy egészben történő törlesztése céljából kapott hitelből finanszírozott akkor, ha a kamatkedvezmény után nem kell az adót megfizetni. Abban az esetben azonban, ha a munkáltató által a lakáscélú hitel törlesztésére adott hitel után legalább a törvényben meghatározott mértékű kamatot megfizette, vagy a kamatkedvezmény adóköteles, akkor a hitel ily módon törlesztett összege után jogosult az adókedvezményre. A törvény
különbséget tesz az új és a régi lakóingatlanhoz felvett lakáscélú hitel törlesztéséhez fűződő kedvezmény között annyiban, hogy eltérő mértékű kedvezményt rendel hozzájuk.
40 százalék az adókedvezmény mértéke az adóévben a tőke, a kamat és a járulékos költség törlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által kiadott igazolásban szereplő összeg után akkor, ha a felvett hitel a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott kamattámogatásban részesült és a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélra felvett hitel, hitelek együttes összege a 15 millió forintot nem haladja, vagy nem haladta meg. A magasabb mértékű kedvezménynek további feltétele, hogy a hitel felvétele belföldön fekvő lakótelek,
új lakás tulajdonjogának, valamint új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes jogcímen történő megszerzéséhez, belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez történjen. A kedvezmény szempontjából új lakásnak az a lakóingatlan minősül, amelynek első átruházására a kedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával került sor akkor, ha azt a tulajdonjogot szerző magánszemélyt megelőzően más lakcímként még nem jelentette be.
30 százalék az adókedvezmény abban az esetben, ha a kedvezmény alapjául szolgáló, Ön által felvett lakáscélú hitel, hitelek összege együttesen nem haladja, illetőleg haladta meg a 10 millió forintot, valamint a 40 százalékos mértékű adókedvezményi feltételek nem valósulnak meg. A kedvezmény alkalmazhatósága szempontjából lakáscélú felhasználásnak tekintendő:
- a belföldön fekvő lakótelek, lakás tulajdonjogának, valamint a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése;
- a belföldön fekvő lakás építése, építtetése;
- a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez;
- a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvénynek, vagy e törvénynek a hitelszerződés megkötése napján hatályos rendelkezése szerinti - az előzőekben nem említett - lakáscélú felhasználás.
A felújításra, korszerűsítésre felvett hitel adókedvezményre nem jogosít.Az igénybe vehető kedvezmény összege adóévenként - akár 40, akár 30 százalékos mértékű kedvezményre vagyunk jogosultak -
nem haladhatja meg a 120 ezer forintot.
Ki veheti igénybe?
A kedvezményt az adós vagy adóstárs érvényesítheti, a kedvezmény megosztására nincs lehetőség. A lakáscélú hitelhez kapcsolódó adókedvezmény érvényesítésére csak az a magánszemély jogosult, akinek az összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme a 4 millió, illetőleg a törvényben meghatározott, későbbiekben ismertetett esetben az 5 millió forintot nem haladja meg.
Amennyiben a bevallásadási kötelezettség alá eső összes jövedelme a 3 millió 400 ezer forintot meghaladja ugyan, de nem több 4 millió forintnál, akkor az egyébként megillető kedvezményt, a legfeljebb 120 ezer forintot
csökkentenie kell a 3 millió 400 ezer forint feletti jövedelem 20 százalékával.
A lakáscélú hiteltörlesztés kedvezménye megszűnt, azonban átmeneti szabály alapján azok, akik a hitel törlesztését ezen időpontot megelőzően megkezdték, a kedvezményt (a törvényi feltételek teljesítése esetén) áthúzódó kedvezményként ezt követően is igénybe vehetik [az átmeneti rendelkezést egyébként az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 223.§ (7) bekezdése tartalmazza]. A kedvezmény érvényesítésének időbeli határt egyrészről a törlesztési időszak tartama szab, hiszen mindaddig, amíg a törlesztés folyik, az adókedvezmény alapja meghatározható. Másrészről a törvényhozó objektív korlátot szabott az áthúzódó kedvezmények érvényesítésének, oly módon, hogy azok utoljára legfeljebb 2015. adóévben vehetők igénybe [Szja tv. 84/I.§] A téma aktualitását az adja, hogy főszabály szerint a kedvezményt a hiteltörlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben lehet érvényesíteni, tehát a kedvezményre jogosultak általános esetben utoljára a legutóbbi, 2012. évi bevallásukban csökkenthették ezen a címen az adójukat. Áthúzódó érvényesíthetősége miatt indokolt a kedvezmény meghosszabbított időtartamban történő igénybe vételének feltételeit áttekinteni. A NAV Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága Tájékoztatási és Koordinációs Osztályának tapasztalatai szerint a lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény - rendkívül differenciált - jogi szabályozási környezetének számos pontjával összefüggésben alakultak ki (és jelentkeznek folyamatosan) olyan értelmezési problémák, amely adózói kérdésfeltevések - illetve ezekre reflektálva - központi hivatali, valamint egyéb szakirodalmi állásfoglalások sokaságát generálta. Az egyik ilyen értelmezési problémát - amely a kedvezmény áthúzódó érvényesítésére jogosultak körének meghatározása kapcsán merül fel - az okozza, hogy az értelmezési nehézségek nem (vagy nem csak) magával az adójogi szabályozással kapcsolatosan jelentkeztek, hanem a lakáscélú állami támogatásokra vonatkozó, nem adójogi szabályozással összefüggésben. A kedvezmény igénybe vételére jogosultak meghatározásához elengedhetetlen tehát a törvényben hivatkozott, „a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet” [a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet)] közvetlen támogatásokra vonatkozó lényegi szabályainak ismerete. Jelen tájékoztatóban az Szja tv. 2006. december 31-én hatályos 38.§ (7) bekezdésében foglalt rendelkezésnek a Rendeletben foglalt támogatási konstrukciók tükrében való értelmezéséhez nyújtunk segítséget.
