2013. április 8., hétfő

Árfolyamgát feltételek - Kalkulátor 2014!

Miről szól?

- a deviza jelzáloghitel az árfolyamrögzítés végéig (legkésőbb 2017 júniusáig) rögzített árfolyamon törleszthető
- a rögzített árfolyam nagysága: CHF: 180, EUR: 250, JPY: 2,5 forint
- a rögzített árfolyam fölött a kamattörlesztést a bank és az állam fele-fele arányban teljesen elengedi, a tőketörlesztés pedig egy gyűjtőszámlán halmozódik
- a gyűjtőszámlán fokozatosan felhalmozódó összeg mint a bank által felszámított hitel a bankközi kamatlábnak megfelelően (Bubor) kamatozódik
- az ún. legmagasabb árfolyam fölött (CHF: 270, EUR: 340, JPY: 3,3 forint) nem nő tovább a gyűjtőszámla-tartozás, ezt az állam állja
- az árfolyamrögzítést követően a devizahitel és a forint alapú gyűjtőszámla-hitel párhuzamosan, a piaci feltételeknek megfelelően törlesztendő tovább.

Az árfolyamrögzítésben való részvétel feltételei

- az adósnak lakáscélú vagy szabad felhasználású devizaalapú (frank, euró, jen) jelzáloghitele van, amelyet forintban törleszt
- a kölcsön folyósításkor alkalmazott árfolyamon számított forintösszege nem haladta meg a 20 millió forintot
- a kölcsön fedezete Magyarország területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog
- az adós fizetési késedelme nem haladta meg a 90 napot, nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt (kivéve futamidő-hosszabbítás), és az ingatlan nem áll végrehajtás alatt
- pénzügyi lízingszerződés esetében a szerződést a felek 2011. december 15-e előtt kötötték.

2013. április 4., csütörtök

Új: növekedési és hitelezési program 2014

"A Monetáris Tanács mai napon megtárgyalta a gazdasági növekedés jegybanki ösztönzésének lehetőségeit és elindítja az MNB Növekedési Hitel Programját (NHP). Az NHP részleteit az MNB külön háttéranyagban teszi közzé" - olvasható az MNB honlapján a tanács szűkszavú közleménye.


A tanulmány elérhető az MNB honlapján. A tanulmányból kiderül, hogy Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.
Nem lesz újabb lakossági devizahitel-mentés
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis- és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólióminőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
Ilyen lesz a kkv devizahitel-csere
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0 százalék. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15 százaléka.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54 százaléka), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
A kéthetes kötvényállomány leépítésével csökkenek a kamatkiadások
Az elemzés szerint a  Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1 százalékához közelítő kamatkiadásokat.
A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.

2013. április 3., szerda

Támogatott lakáshitel feltételei

Támogatott lakáshitel feltételei :

- Korszerűsítés esetén a felújítás megvalósulása előtt.

- Új lakás vásárlása esetén igényelhető, amennyiben az adás-vételi szerződés 2009. július 1. után került megkötésre és a szerződés aláírása óta kevesebb mint 120 nap telt el.

- Lakásépítés esetén, ha az adott lakásra vonatkozó építési engedélyt 2005. január 31-ét

  követően adták ki és a használatbavételi engedélyt még nem kapta meg az ingatlan.

- A lakás építési költsége (telekhányad nélkül, ÁFA-val együtt), illetve vételára: Budapesten

  és a megyei jogú városokban legfeljebb 25.000.000 Ft, egyéb településeken legfeljebb 

  20.000.000 Ft.

- A kölcsön összege Budapesten és a megyei jogú városokban legfeljebb 12.500.000 Ft, 

  egyéb településeken legfeljebb 10.000.000 Ft, de nem haladhatja meg az igénylő és családtagok együttes tulajdoni hányadával arányos építési, korszerűsítési költséget, vételárat. Lakáskorszerűsítés esetén legfeljebb 5.000.000 Ft.

- A hiteligénylőnek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie a hitelcél szerinti

   ingatlanban.

- Fontos kritérium, hogy a lakáshitelhez igénybevételéhez önerő szükséges, ehhez számításba kell venni a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül értékesített lakásnak, illetve tulajdoni hányadának az eladási árát is mint önerőt, tehát ezen összeget be kell forgatni a vásárlandó ingatlanba, a jogszabályban meghatározott értékcsökkentések figyelembe vételével. 

Kamattámogatás vehető igénybe továbbá késedelmes, vagy felmondott jelzáloghitellel terhelt ingatlan megvásárlása esetén, vagy a hátralékos adós kisebb lakásba költözése esetén.

Új ingatlannak számít, ha a használatbavételi engedélyt 2010. január 1. után kapott, vagy az építési engedélye ez után datálódott.

Az otthonteremtési kamattámogatás feltételei meghatározzák a megvásárolni (építeni) kívánt ingatlan maximális értékét is. Ez új ingatlan esetén nem haladhatja meg a bruttó 30 millió forintot (telekár nélkül), használt lakás esetén pedig (szintén telekár nélkül) a 20 millió forintot. A kamattámogatott hitel összege új lakásnál 10, használtnál maximum 10 millió forint lehet.

Ha valaki olyan ingatlan megvásárlását termvezi, amely tulajdonosa a hitele törlesztésével 180 napos késedelemben van, vagy a hitel a hitelező bank által felmondásra került, szintén kaphat kamattámogatott lakáshitelt ezen ingatlan megvásárlására. Ekkor a lakás értéke nem lehet magasabb, mint 15 millió forint Budapesten és megyei jogú vároban, egyéb településen pedig 10 millió forint. A kamattámogatott hitel összege első esetben 10, a második esetben 7 millió forint lehet maximum.

Olyan adós is kaphat ilyen hitelt, aki jelenleg hátralékos bankjánál, ha vállalja, hogy kisebb ingatlanba költözik, azonban a kisebb lakás energetikai besorolása nem lehett rosszabb, mint a korábbi ingatlanáé volt.

Általános feltétel az otthonteremtési kamattámogatott lakáshitelnél, hogy az olyan lakáshitelek mellé igényelhető, ahol a bank által meghatározott kamat nem magasabb, mint a kormányrendeletben meghatározott. Erről érdeklődjön tanácsadónknál.



A támogatott lakáshitel személyi feltételei:

- 35 éves korig gyermektelen, vagy egy gyermeket  nevelő egyedül állók, élettársak, 
  házastársak, ill. 45 éves korig legalább 2 gyermeket nevelő egyedül állók, élettársak, 
  házastársak
- Párkapcsolatban élők esetén, mindkét félnek meg kell felelni az életkori korlátnak

Támogatottság további feltétele, hogy az igénylők ne rendelkeznek másik államilag támogatott lakásépítési, - vásárlási, - bővítési, - korszerűsítési célú kölcsönnel, ill. amennyiben rendelkeznek, akkor nyilatkozatban vállalják, hogy az új kölcsönszerződés aláírásától számított 360 napon belül visszafizetik a korábbi hitelt.

Tánogatott lakáshitel tulajdonra vonatkozó feltételei:

- Az igénylőknek az igényléskor nem lehet lakástulajdonuk, állandó használati joguk.
- Nincs önkormányzati, vagy szolgálati, munkakörhöz kötött lakásra vonatkozó bérleti
  jogviszonyuk.
- Nincs lízingelt lakásuk.
- Az igénylőknek együttesen legfeljebb olyan lakás 50%-os tulajdoni hányada van
  tulajdonában, amelyet tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján szereztek.
- Az igénylők tulajdonukban lévő lakás lebontását a települési önkormányzat jegyzője 
  elrendelte, illetve engedélyezte.
- Igénylők a lakásukat legalább két éve haszonélvezettel terhelten örökölték, illetve ajándékba
  kapták és a haszonélvező a lakásban lakik.

2013. április 1., hétfő

Árfolyamgát igénylésének határideje : 2013 Május 31


Május 31-ig meghosszabbította az árfolyamgát igénylésének határidejét kedden az Országgyűlés. A lépést a bankszövetség is támogatja. 


A fideszes Dióssi Csaba indítványát - házszabálytól eltéréssel - kedd reggel fogadták el a képviselők egyhangúlag, 260 igen szavazattal.

Így március vége helyett május 31-ig lesz igényelhető az árfolyamgát, amelynek keretében egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni minimum három éven át, de - a jelenlegi szabályok szerint - legkésőbb 2017 június végéig.

A Bankszövetség is támogatja

Támogatni tudjuk a meghosszabbítást a Magyar Bankszövetség is, azzal a céllal, hogy az érintett lakosság többsége becsatlakozhasson a védelem alá - tájékoztatta a Pénzcentrum.hu-t a szövetség hétfőn délután.

Mint közleményükben írták, minden devizahiteles ügyfelet, aki csak teheti, arra biztatnak, hogy most döntsön és vegye igénybe a megoldást. Emellett a véghatáridő továbbra is 2017. június, tehát minél hamarabb csatlakozik valaki, annál hosszabb ideig élvezheti a védelmet és a támogatást.

A jogosultak harmada lépett be eddig
A PSZÁF március eleji tájékoztatása szerint az idén január végéig a körülbelül 456 ezer jogosult 29,3 százaléka lépett be az árfolyamgátrendszerbe. A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások január 30-ig 115 ezer 130 gyűjtőszámlát nyitottak meg devizaalapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylése alapján.

A rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya január végén 1034 milliárd forint volt, amely a lehetséges teljes devizahitel-állomány 33,8 százaléka.

Az árfolyamgáttal a devizahitelesek havi törlesztési terhei minimum három évre, de maximum 2017. június végéig mérséklődnek. A devizaárfolyam-változások hatásai a hitel törlesztő részleteiben ugyanis a rögzített időszak alatt nem jelennek meg, az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözet a forintgyűjtőszámlára kerül. A hitel gyűjtőszámlára kerülő kamatrészének megfizetését az állam és a pénzügyi szolgáltatók magukra vállalták, azaz az adós tartozásának ezt a részét elengedik. Ugyanakkor a gyűjtőszámlán felhalmozott követelés után a pénzügyi szolgáltatók a budapesti bankközi kamatlábnak megfelelő kamatot számítanak fel (a közszférában dolgozók ehhez még kamattámogatást is kapnak).