A munkahelyvédelmi akcióterv 2013 pontjai :
1-3 pont Ennek részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik. A Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára szerint a 25 év alattiaknál 200 ezer, az 55 év felettieknél 500 ezer főt érint a bejelentett intézkedéscsomag. Balog Ádám hozzátette azt is, hogy az első csoportban 18 százalékos, az utóbbiban 36 százalékos a magyar foglalkoztatási arány, amely mindkét korcsoportban nemcsak az EU átlagától marad el, hanem még a régiós átlagtól is. A helyettes államtitkár szerint ez a megoldás segíti majd a jelenleg foglalkoztatottak munkahelyeinek megtartását és új munkahelyek létrehozását. Az mindenképpen kedvező, hogy a már foglalkoztatottak után is igénybe vehető a járulékkedvezmény, így szerepe lehet a munkaerő megtartásában akkor is, ha a piac nem bővül.
4. pont A tartósan munkanélküliek alkalmazását segítendő a kormány javasolja, hogy esetükben az első két évben a munkáltatónak ne kelljen fizetniük dolgozóik után, a harmadik évben pedig a tervek szerint a jelenlegi fele lehet a munkáltatói teher.
5. pont A miniszterelnök bejelentette, hogy ehhez hasonlóan a gyesről és a gyedről visszatérők után az elhelyezkedést követő első két évben sem kell majd járulékot fizetni a munkáltatóknak, harmadik évben pedig csak a jelenlegi felét. A többféle kedvezményre jogosultak a számukra legkedvezőbbet vehetik igénybe.
6. pont A kisvállalati adót a 25 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások vehetik igénybe. Az adó mértéke 16 százalék, melyet a nyereség és a bérköltség, mint adóalap után kellene fizetni. Ez az adózási lehetőség kedvezően hathat a foglalkoztatás kifehérítésére is, mert a többlet foglalkoztatás adóágon nem kerül többe. Ugyanakkor felvetődik annak a lehetősége, hogy a 25 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek a kedvező adózási lehetőség kihasználása érdekében majd osztódni kezdenek. A részlet szabályok még nem ismertek, de nagy a valószínűségem hogy itt féket be fog építeni a kormányzat.
7. pont A 6 millió forint alatti árbevételű mikro vállalkozásoknál olyan tételes átalány – nevezhetjük kisadónak – kerül bevezetésre, amely kiváltja a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót, mértéke főállásban havi 50 ezer, mellékállásban havi 25 ezer forint lesz. Ebben az adózási formában az áfát nem lehet majd elszámolni. Ezt az adózási formát igénybe vehetik egyéni vállalkozók, betéti és közkereseti társaságok is. Azoknak a vállalkozásoknak biztosan megéri ezt az adózási módot választani, akik eddig eva körbe tartoztak és beleférnek az értékhatárba, ugyanis áfa alanyi mentesség mellett biztosítási jogviszonyt is kapnak hozzá, és tb járulékot sem kell fizetniük. Főként olyan vállalkozások számára lehet érdekes, ahol korlátozottabb a költség elszámolás lehetősége. Az adó fix összege miatt az értékhatártól alacsonyabb árbevétel esetén lefelé haladva egyre magasabb százalékos adóterhelést jelent. Az 50 ezer forintos havi fix adó éves szinten 600 ezer forint adót jelent, ez a hat millió forintos árbevétel mellett 10% adóterhelést jelent, három millió forintos árbevétel esetén már 20% az adóterhelés mértéke. A havonta fizetendő fix adó a bevételek egyenletes eloszlását feltételezi, ahol ez nem így van ott problémát jelenthet a havi fix fizetési kötelezettség.
8. pont A munkahelyvédelmi akció része, hogy a számviteli szabályok könnyítésével segítenek a devizaárfolyam-veszteségek miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokon. Olyan jogszabály-módosítást terveznek, amely szerint a cégeknek tőkehelyzetük megítélésénél nem kell beszámítaniuk a devizaárfolyamok változásából származó veszteségüket, így azoknak, amelyek csak a kedvezőtlen árfolyammozgások miatt szenvedtek el átmeneti tőkevesztést, nem kell azonnal visszapótolniuk elvesztett tőkéjüket.
9. pont Az “áfacsapda” felszámolása érdekében, nyolcadik intézkedésként pénzforgalmi szemléletű általános forgalmi adózást terveznek bevezetni, ennek lényege, hogy az 500 ezer euró árbevétel alatti vállalkozások csak akkor kötelesek befizetni az áfát, ha nekik azt már kifizették. Így megszűnne ezeknek a viszonylag kis teherviselési képességgel rendelkező vállalkozásoknak az áfa finanszírozási kényszere. 10. pont A miniszterelnök tízedik pontként a házipénztárakra vonatkozó adminisztráció radikális egyszerűsítését jelölte meg. Emlékeztetett arra, hogy a kormány tavaly jelentősen megemelte a házipénztári készpénz-záróállomány megengedett legmagasabb mértékét, de a szabályozás még így is jelentős adminisztrációt követel meg a vállalkozásoktól, ezért úgy gondolják, hogy a korlátozásokat meg kell szüntetni. A tervezett egyszerűsítések részletei nem ismertek, ami készpénz forgalmat illeti, 2013. január elsejétől annak korlátot szab egy már kihirdetett törvény mely ötmillió forint felett csak átutalással történő teljesítést tesz lehetővé. A mostani elképzelések szerint a jelenleg igénybe vehető egyszerűsített adózási formák 2013-ban is megmaradnak, így az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho), az egyszerűsített vállalkozási adó (eva), illetve az átalányadók különböző fajtái. De az NGM jelezte, hogy a tárca konzultál a vállalkozásokkal, a piaccal, és amennyiben olyan felvetés fogalmazódik meg, hogy a felsorolt egyszerűsített adózási formák közül valamelyikre már nincs szükség, akkor szóba jöhet a megszüntetése.
Helyi hő, hűtési és villamos energia igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal című konstrukcióhoz pályázati felhívás. Az Új Széchenyi Terv keretében ismét nagyon jó pályázati kiírásra került sor, ezen belül lehetőséget kapnak kisebb közösségek, vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek arra, hogy változtassanak helyzetükön. A kisebb költségvonzatú (1- 50 millió forint támogatásban részesülő), főleg az épületek energia-felhasználásával kapcsolatos, a megújuló energiaforrás-hasznosító technológiák telepítését figyelembe véve gyorsan juthatnak támogatáshoz. Támogatható a napkollektorok, napelemek, biomasszakazánok, hőszivattyúk telepítése is. A pályázat nagyon egyszerű formában került kiírásra, mivel mintadokumentációt használ, ezzel lényegesen lerövidül a döntési eljárás. Ennek a pályázatnak kiemelt célja ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrás hasznosítására szolgáló rendszerek elterjedését, és a pályázók számára vissza nem térítendő támogatás formájában segítséget nyújtani a napkollektoros rendszerek, napelemes rendszerek, szilárd biomassza kazánok, minden típusú hőszivattyús rendszerek telepítése. A beérkezett pályázatok könnyített elbírálás mellett kerülnek kiválasztásra. Pályázni lehet a már meglévő berendezések energiaforrás-váltására, vagy többlet energia igényhez szükséges fejlesztésekhez egyaránt. A pályázat útján elnyerhető támogatás összege minimum 1 millió, maximum 50 millió Ft lehet. A pályázaton a következő szervezetek vehetnek részt, VÁLLALKOZÁS, Jogi személyiségű vállalkozás, Kivéve lakásszövetkezetek és mezőgazdasági szövetkezetek Jogi személyiség nélküli vállalkozás. Költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek. Nonprofit ls egyéb nem nyereségérdekelt szervek. Jogi személyiségű nonprofit szervezet. Egyéb gazdasági szervezet. Valamint: Közoktatási feladatok ellátásában közreműködő intézmények. Bizonyos felsőoktatási intézmények. Remek lehetőség, hogy egy pályázat keretében több tevékenység, kombináltan is pályázható. Az Önerővel kapcsolatos tudnivalókat az Általános pályázati útmutató tartalmazza. A pályázat magyar nyelven, kizárólag a Pályázati adatlapon nyújtható be.