devizahitel forintra váltása 2013/14

A 2011. LXXV. törvény (a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről) 10/A. § (1) bekezdése alapján az AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: Bank) a forintra történő átváltás napján köteles a fennálló, értékvesztés, illetve céltartalék figyelembe vétele nélkül megállapított követelése – ideértve különösen a már esedékessé vált kamatot, költséget és díjat is – értékének 25%-át elengedni a következő, törvényben meghatározott feltétek teljesülése esetén: 

• a devizakölcsön forintra történő átváltásra korábban még nem került sor,
• a devizakölcsön-szerződés megkötésekor a fedezetül szolgáló a kölcsönszerződés alapján jelzáloggal terhelt ingatlan (több ingatlan esetén az ingatlanok együttes értéke) értéke nem haladta meg a 20 millió forintot,
• a devizakölcsön alapján fennálló késedelmes tartozás 2011. szeptember 30-án legalább 78 ezer forint összegű volt, amely késedelem ebben az időpontban már legalább kilencven napja fennállt, és azóta is folyamatosan fennáll,
• a devizakölcsön-szerződés alapján jelzáloggal terhelt ingatlanra (több ingatlan esetén egyik ingatlanra sincs) nincs az ingatlan-nyilvántartásban végrehajtási jog bejegyezve, és
• az Adós a Bank részére 2012. május 15-ig írásban nyilatkozik arról, hogy a késedelembe esésének oka a fizetőképességében beállott jelentős, igazolható romlás volt.

Amennyiben a fenti feltételek teljesülnek a Bank 2012. augusztus 31-ig köteles a még fel nem mondott devizakölcsön-szerződés alapján fennálló, vagy abból eredő teljes tartozás összegét forint kölcsönre váltani. Az átváltás a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett, 2012. május 15. és 2012. június 15. között irányadó középárfolyamok átlagát alapul véve történik. 

Tájékoztatjuk, hogy a fentiekben részletezett feltételeknek a deviza kölcsön forintra történő átváltásának időpontjáig - folyamatosan - fenn kell állnia. 

Azon ügyfeleket, akik a Bank nyilvántartása szerint jogosultak a törvény által biztosított lehetőség igénybevételére, a Bank 2012. április 15-ig levélben értesíti az igénylés feltételeiről és a további teendőkről. Az adósok számára május 15-én lejár a jelentkezési határidő: aki tehát ma éjfélig nem nyilatkozik, semmiképpen sem kerülhet be a programba. A bankoknak a jogszabály szerint április 15-éig kellett értesíteniük 90 napon túli hátralékban levő, a feltételeknek megfelelő adósaikat devizahitelük forintra váltásának lehetőségéről. Tehát egy hónapjuk volt az érintetteknek arra, hogy mérlegeljék: érdemes-e részt venni az átváltási akcióban. Már a kritériumok is szigorúak voltak. A hátralékosokat már eleve alaposan megszűrte a jogszabály: csak azok élhetnek a devizahitelük forintosításával, valamint ahhoz kapcsolódóan a hitelösszegük 25 százalékának az elengedésével, akiknél az ingatlanuk forgalmi értéke nem haladja meg a 20 millió forintot, a hitelt a bank nem mondta fel és nem kezdődött meg a kényszerértékesítés, valamint a 90 napos csúszás a bejelentés napján még fennáll. 

Még a vártnál is kevesebben
Akadtak olyan ügyfelek, akik nem kaptak értesítést a bankjuktól, pedig szerintük a jogosultak közé tartoztak volna. Ilyen tartalmú panaszokat egyébként már a bankfelügyelet is kapott. Ezeknek az ügyfeleknek így maguknak kellett utánamenni a lehetőségnek. A pénzügyi portál információi szerint az OTP-nél a jogosultak 15, a CIB-nél 20, a Budapest Banknál 15 százaléka jelzett vissza a múlt hétig, hogy élni kíván a forintosítással. (Ezek az arányok a hitelügyleteket tekintve feltehetőleg még alacsonyabbak, mert sok hitelnél adóstárs is van.) Ez azt jelenti, hogy az utolsó napokban óriási roham kellene ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank által jósolt 20-30 százalékos részvételi arány bejöjjön. A lanyha érdeklődés oka az, hogy a kiváltó hitel kamata az eltérő ajánlatok ellenére is meglehetősen magas (referenciakamatozás mellett jelenleg 13 százalék fölötti), és a törlesztőrészlet összege az átmeneti három éves könnyítés után nagyjából arra a szintre megy vissza, ahol most is van. Kérdés, hogy ilyen feltételek mellett a hiteltartozás végül alatta marad-e az ingatlan értékének, és hogy nem érdemes-e inkább az adósnak a devizahitelkamatok csökkenésére várnia. A jogosultak többsége mindenesetre kihagyja a lehetőséget.